Vissza a honlapomra | Szabályok tanulmányozása (angol) | English text
Elöljáróban megjegyzem, hogy pillanatnyilag nem ismerek elfogadható magyarítást a gó kétféle pontozási rendszerére, ezért használom egyelőre az angol kifejezést. Az area pontozás a teljes elfoglalt tér alapú pontozást jelenti (élő kövek plusz bekerített terület), míg a nálunk gyakoribb territory csak a bekerített terület méretével számol (amihez ésszerű eredmény érdekében hozzá kell adni az elfogott ellenséges kövek számát is). Néhány másik elnevezés is elég gyatrán van fordítva - sajnos én szinte kizárólag angolul foglalkoztam a szabályokkal, bármilyen információt vagy javaslatot az egyes kifejezésekre örömmel veszek.
Az eredeti Usenet írásom a szabályokról
itt olvasható (angol, a teljes szál pedig
itt van). Sok háttérinformációt és részletet tartalmaz az okokról,
amiért ezt a szabálykészletet létrehoztam.
A lényeg a türelmetlen olvasónak: area pontozás, nincs
szuperkó, véges kőkészlet,
módosított kó a játszma végén a folytatásokban.
Lényegében egy kínai stílusú (area pontozás és az ismétlés
döntetlen) szabálykészletet szerettem volna létrehozni, ami nem használ
szuperkót és ami a hagyományos eredményeket adja a holdfény életre
(moonshine life), a 2oda-1visszá-ra (send2-return1) és a valódi ismétlő
állásokra mint pl. tripla kó - de ami logikus és egyszerű is egyúttal,
egyedi, kivételes beavatkozások és precedensek nélkül, nem úgy mint a
hivatalos kínai szabályok. A teljesség kedvéért territory pontozásos
változatot is bemutatok ugyanezekre az ötletekre alapozva, az elsődleges
area változat mellett.
Jelenleg ezek a szabályok kísérleti jellegűek (különösen a
territory változat). A szöveg még sokat változhat. A szerkezet és a
szóhasználat terén a fő célom jól olvasható szöveg létrehozása volt.
A jelenlegi szöveg az 1.5-ös verzió. A fontosabb változtatások
listája az oldal alján található. Igyekszem a magyar szöveget is
frissíteni, de az angol változat a mérvadó.
A játékot ketten játsszák egy tetszőleges számú vízszintes és függőleges vonalból kialakított hálón. (A szokásos méret 19*19, rövidebb játszmákhoz a 9*9 vagy 13*13 méretek használatosak.)
A tábla kezdetben üres. A játékot sötét kezdi. A játékosok felváltva lépnek. Egy lépés során a játékos egy fekete/fehér követ tesz egy üres metszéspontra. A kő letétele nem kötelező, a passz is érvényes lépés.
Szomszédos egyszínű kövek láncot alkotnak. Egy lánccal szomszédos üres metszéspontok a lánc "életei", "szabadságai" vagy "légzőpontjai". Ha ezek száma zérus, a láncot az ellenfél elfogta (leütötte) és a tábláról leveszi mint foglyokat. Minden kő letétele után először az ellenséges kövek vizsgálandók, és csak utána a saját kövek.
Metszéspontok akkor tekintendők szomszédosnak, ha vízszintes vagy függőleges szomszédai egymásnak.
Egyetlen kő olyan elfogása, hogy az új kő azonnal nem válik részévé egy nagyobb láncnak és csak egyetlen légzőpontja van (azaz visszaüthető lenne) az ún. kó-ütés. Az ellenfél nem üthet azonnal vissza, visszatéve egy követ oda ahonnan az eredeti kövét elfogták.
A játékosok véges mennyiségű kővel rendelkeznek. A gyakorlatban, ha a fogolykülönbség túllép egy adott határt (amelyet a tornaszabályok adnak meg), a túl sok követ vesztett játékos úgy tekintendő hogy "kifogyott a kövekből" és passzolni kényszerül.
E szabálynak általában semmi hatása sincs, csak egyes visszaélések megakadályozására szolgál. A határ alkalmas értéke lehet a tábla metszéspontjainak fele (vagy a teljes méret, kis táblák esetén). Például 180 kő egy szokásos 19*19-es táblánál.
A játék célja olyan állás elérése, ahol már egyik fél sem tesz le több követ, és ahol a játékos kövei nagyobb területet ellenőriznek mint az ellenféléi. Az ellenőrzött területet a pontszám méri.
A játszma többféleképpen érhet véget:
A tornaszabályzat megadhat eltérő számot is, és egy harmadik felet mint pl. egy bírót is felruházhat ezzel az ismétlés alapú döntetlen kinyilvánítási joggal.
Ha a két játékos egymás után passzol, a játék megáll. Bármelyik játékos igényelheti a leállt játék folytatását (normál lépésrenddel). Az igényelhető folytatások maximális számát a tornaszabályok határozzák meg.
Ajánlatos ezt a korlátot nem túl alacsonyra venni, hogy soha ne akadályozza a vitás helyzetek normális kijátszását.
Az állás végleges és a játszma befejeződik és pontozásra kerül ha egyik fél sem kér folytatást, vagy ezt a fenti korlátot elérték.
Amikor egy leállt játék folytatásra kerül, bármelyik játékos kérheti hogy azt kissé módosított kó szabályok szerint játsszák, a következők szerint.
Mielőtt egy játékos visszaütne egy kóban, lehetősége van passzolni ezért a bizonyos kó ütésért ("kihívni a kót"). Később, ha alkalomadtán sikerül az ütést végrehajtania (azaz az ellenfél nem tudta vagy nem akarta kihasználni ezt az extra alkalmat a kó megnyerésére), az ellenfél nem üthet vissza ugyanebben a kóban (és nem hívhatja ki), csak bármelyik fél rendes passzát követően (ami törli a zárolást).
A kó-kihívó passzok nem számítanak rendes passznak a játék leállításához. Egy játékos csak olyan kó ütésért léphet kó-kihívó passzt aminek a zárolását még nem készítette elő. A játékos nem léphet kó-kihívó passzt olyan kó ütésért, amit pillanatnyilag tilt a rendes kó szabály (azaz az ellenfél utolsó lépése ütött ugyanebben a kóban).
Ez a legutolsó megkötés talán felesleges és alighanem meg fog szűnni.
Egy kó ütés "ugyanabban a kóban" levőnek tekintendő mint bármely játékos valamely korábbi kó ütése, ha ugyanazt a két metszéspontot érinti és ha a kőelrendezés a körbevevő közvetlenül szomszédos 3-6 metszésponton sohasem változott közben. Egy kó ütés kó visszaütésnek tekintendő, ha olyan kóban történik amiben az ellenfél már ütött korábban ugyanebben a folytatásban.
Az egyszerűség kedvéért a tornaszabályok kiiktathatják ezt a szabályt. Ebben az esetben a játékosoknak nincs eszközük a virtuális kóval rendelkező de hagyományosan halottnak tekintett csoportok elfogására (pl. a holdfény élet (moonshine life) valóban él).
Egy megállított játékállásban halottnak számítanak azok a kövek, amelyeket mindkét fél nyilvánvalóan elfoghatónak tart további játékkal, a többi kő élő.
Egy megállított játékállásban egy játékos területét azok a metszéspontok alkotják, amelyek üresek vagy az ellenfél halott kövét tartalmazzák, és amiket a játékos körbezárt (bekerített).
Egy játékos akkor kerítette be metszéspontok egy csoportját, ha azok csak egymással és a játékos (egy vagy több) élő kövével szomszédosak.
A játékos pontszáma az ellenőrzése alatt álló metszéspontok száma, vagyis amit élő köveivel elfoglal vagy a területébe esik.
A tornaszabályok gyakran korlátozzák ezeket az első lépéseket bizonyos rögzített elrendezésekre.
Valójában a tényleges handicap értéke egy kővel kevesebb mint a sötét kövek száma (ha van komi), vagy fél kővel kevesebb (ha nincs komi).
A territory pontozásos változatot az motiválta, hogy a szuperkómentes territory szabályok (a japán stílusúak) hibás passz-kóért hackot használnak és ezért kénytelenek egyedi, kivételes döntéseket használni a holdfény élet (moonshine life) esetén, így az én kó szabályaim érdekes alternatívát jelenthetnek a passz-kóért szabállyal szemben. Nem kívánja lecserélni a hagyományos japán szabályokat vagy azokkal kompatibilisnek lenni, mert a helyi döntés és értékelés (locality) eszméje elvetésre került, így csaknem szabad kó harcot enged még az ellenőrző játék alatt is (szintén elvetettem a seki külön szabályzását és az öngyilkosság tilalmát).
Nem célom hogy a terület pontozás ugyanazt a végeredményt
(pontkülönbséget) adja mint az area pontozás.
Terület pontozásnál a következők értelemszerűen felülbírálják a korábbi
szabálypontokat.
(...)
Egy játékos pontszáma a területébe eső metszéspontok száma, plusz az elfogott ellenséges kövek száma, plusz a területében levő halott kövek száma.
Egy leállt játékállásban halottak azok a kövek, amelyeket mindkét fél további játékkal nyilvánvalóan elfoghatónak tart, a többi kő alapértelmezés szerint élő. A játékosok ezenkívül kijelentéseket tehetnek a vitás láncok állapotáról, és bizonyíthatják/cáfolhatják ezeket az állításokat ellenőrző lépéssorozatokkal. Bármelyik játékos igényelheti bármelyik állítás újabb ellenőrzését (érvénytelenítve a korábbi bizonyítást/cáfolatot). Az állítás az utolsó ilyen lépéssorozat eredményétől függően tekintendő bizonyítottnak/cáfoltnak.
Egy ellenőrző lépéssorozat a játék egy különleges folytatása ami nem számít a játszma részének, csupán egy állítás ellenőrzésére szolgál. A vitás állásból indul, és akkor áll meg ha a két játékos egymás után passzol (ez az új állás megvizsgálandó, majd az eredeti állás visszaáll). A játékosok a következő kijelentéseket tehetik:
A tornaszabályokban ajánlatos megfelelő korlátozásokat megfogalmazni a maximális állítások számára és arra vonatkozóan, hogy hány ellenőrző lépéssorozat engedhető meg egy állításra.
A szabálytanulmányozó oldalra kerülnek,
ide.
Itt csak egyetlen példát ismétlek meg - a holdfény élet (moonshine
life) elfogása:
![]() | A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | ![]() |
4 | 1 | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | 4 |
3 | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | 3 |
2 | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | 2 |
1 | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | 1 |
![]() | A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | ![]() |
1.sA4 2.vPassz (szükséges, mert a sarok kó pillanatnyilag nem üthető
szabályosan; lehetne egy értelmetlen lépés is a táblán vagy ütés a dupla
kóban) 3.sPassz (a játék leáll, de világos folytatást kér) 4.vA3 (először
közvetlenül próbálva) 5.sH1 6.vK4 7.sA4 8.vG1 (megint nem szabályos a sarok
kó, de most világosnak jobb ha elkerüli a leállást) 9.sK3 10.vPasszA3 (most
már szabályos) 11.sPasszH1 (megpróbálja megkeverni a dolgot) 12.vPasszK4
(a biztonság kedvéért) 13.sH1 (zárol) 14.vK4 (zárol) 15.sPassz (nincs
szabályos kó ütés, így nincs szabályos passz zárolásért sem) 16.vA3 (zár)
17.sK3 (újabb zárolással próbálkozni sem jobb) 18.vG1 19.sPassz (nincs más
lépés) 20.vA1
Változások
1.5
1.4
1.3
1.2
1.1
1.0
Létrehozva: 2003 Okt 17 Frissítve: 2004 Júl 24